Bonyhádi zománc

Hagyományos bonyhádi zománc termékek, szinte minden magyar konyhában megtalálhatóak a jellegzetes piros külsejű zománc edények. A bonyhádi gyárban készült tálak, véndők, tejeskannák, szintén jelentős elismertséggel rendelkeznek. 

A gyár történetéről néhány sor:

1909 Megalakul és „Magyar zománcárú és fémárugyár” néven bejegyzik a céget jelenlegi telephelyén.
1926 Az 55 fővel dolgozó üzem első sikereit – kiállítási aranyérmet, nemzetközi hírnevet – a zománctábla-gyártás hozza. Saját zománcreceptekkel dolgozik.
1934 Táblagyártásra leányvállalatot alapít külföldön.
1937 A Zománckartellbe kerülés jelentős termelésbővülést eredményez.
1944 A termelés alapanyag, energia és forgótőke hiányában leáll.
1948 A gyárat államosítják Bonyhádi Zománc Művek néven.
1949 Jelentős bővítések mellett növekszik a termelés.
1957 Megindul az export szállítás.
1958 Megalakul a „Lampart” Zománcipari Művek, melynek bonyhádi gyáraként dolgozik tovább, az edénygyártás Bonyhádra koncentrálódik.
1965 Megindul a korperemes edénygyártás, alagútkemencék építése kezdődik, folyik a zománcozás gépesítése.