Hogyan válasszunk főzőedényt?
Ezt a blogot azért hívtuk életre hogy teret adjunk a csapatunk, vásárlóink, szubjektív gondolatainak illetve tapasztalatainak széles körű megosztására. Az itt megjelenő írások a szórakoztatást, együttgondolkodást szolgálják, nem axiómák tárháza.
Régi edényeink lecserélése vagy új konyha berendezése esetén felmerül a kérdés:
Milyen edényt válasszak?
A lehetőségek tárháza végtelen, találhatunk a piacon rozsdamentes acél, vas, öntött vas, réz vagy akár alumínium alapanyagú edényeket, melyeket bevonhatnak akár zománccal, tapadásmentes felülettel vagy akár natúrak is lehetnek. A fajták előnyeinek és hátrányainak kitárgyalása előtt azonban vessünk egy pillantást a minőségre. A létező legdrágább edény megvásárlása persze nem feltétlen indokolt, azonban egy erős középkategóriát érdemes lehet megcélozni. A legolcsóbb edények esetén a bevonatok minősége, rétegrendje a felhasznált anyagok vastagsága és minősége, az illesztések és hegesztések pontossága mind meghatározó a későbbi élettartam és használhatóság tekintetében. Amennyiben sikerül jó minőségű és a felhasználási területnek/szokásainknak megfelelő edényt választanunk akár a sokszorosát is kiszolgálhatja egy rosszul megválasztott edénynek, és ami nem mellékes, a teljes használati időszakban egy jobban teljesítő edénnyel dolgozhatunk. A választás pillanatában gondoljunk ökológiai lábnyomunkra is, és válasszunk időtálló, minőségi edényeket.
Kezdésnek napjaink edénygalaxysának legfényesebben ragyogó csillagát a bevonatos edényeket vegyük górcső alá. Ezeknek az edényeknek a legcsábítóbb tulajdonsága, hogy könnyű elmosogatni őket, azonban a gyakran hallott sztereotípia miszerint nem ég le benne az étel nem igaz, legalábbis nem teljesen úgy, ahogy azt elképzeljük. Adódik ugyanis, hogy az étel túl sokáig marad a tűzhelyen, ez esetben az étel ugyanúgy elveszíti élvezeti értékét/ fogyaszthatatlanná válik, mint bármely más edény esetén azonban a tönkrement ételt könnyebb eltávolítani az edényből. Az előbb említett odaégetésből származik azonban egy másik probléma is melyre a kevés tájékoztatás nyomán nem vetül figyelem, mégpedig a bevonat hőtűrése, ugyanis a legtöbb bevonat 210-250fokig használható csak, így túlhevülés esetén károsodhat az elveszítve eredeti előnyös tulajdonságait. A másik problémás pont ezen edények tekintetében, hogy kevés kivételtől eltekintve kerülni kell a fémtárgyakkal való munkát az edényben mivel azok karcokat okozhatnak. Miért ilyen népszerű mégis a bevonatos edény? Az elején említett könnyű tisztíthatóság mellett a könnyen leragadó sajtos, tojásos, tejszínes ételek elkészítésében hatalmas segítséget jelenthet egy bevonatos edény. A fentiek alapján tehát érdemes lehet egy vagy több bevonatos serpenyőt tartani konyhánkban azonban leves főző fazekak esetén csak felesleges hibaforrást jelent egy bevonat.
Az ipari konyháktól a háztartásokig elterjedtek mára a rozsdamentes edények. Ezen edényeknek is vannak előnyeik és hátrányaik. Az ok, amiért ennyire elterjedt, hogy rendkívül masszív edényzet készíthető belőle megfelelő anyagvastagság használata esetén. Az anyagvastagság mellett fontos még a talp kialakítása, kizárólag olyan edény megvásárlása javasolt mely szendvicstalppal rendelkezik, mivel a rozsdamentes lemez magában nem vezetné elégségesen a hőt, így pontszerű leégések keletkeznének.
Előnyük továbbá hogy késsel is belenyúlhatunk, vagy akár fém dörzsivel is tisztíthatjuk. Sok esetben találunk 18/10 feliratot az edényeken ez azt jelenti, hogy 18% krómot és 10% nikkelt tartalmaz az anyag, amelyből készül, ez egyébiránt tekinthető konyhatechnológiai standardnak is. Miért nem használ mindenki rozsdamentes edényeket? A válasz többrétű egy jó minőségű rozsdamentes edény magas árszínvonalat képvisel (természetesen találunk kínai bóvlit a piacon szép számmal), Illetve a tisztítása is nehezebb a bevonatos vagy zománcozott társaiénál. Egy fontos tipp a végére: amennyiben azt látod, hogy rozsdamentes edényed belsejében mosogatás után szivárványos vagy fehér foltok jelennek meg, permetezz 20%-os ecetet az edénybe majd öblítsd el újra, ezzel újjá varázsolhatod edényed.
Nagyanyáink kedvence a zománcedény. A zománcedények évtizedeken át szervesen hozzátartoztak a magyar konyhákhoz. Elvitathatatlan előnyük hogy alacsony árszínvonalon megvásárolhatóak emellett vas alapanyaguknak köszönhetően indukciós tűzhelyen is tudnak működni. A zománc sokkal magasabb hőfokot kibír, mint egy átlagos teflon vagy kerámia bevonat, ugyanez az ellenállóság igaz a karcokra is. Ez lenne hát a tökéletes választás? Sajnos az érmének itt sem csak egy oldala van. Amennyiben erősebb ütés ér egy ilyen edényt könnyen megválik a vaslemez zománc kabátjától és rozsdásodásnak indul a lemez, ami akár az edény kilyukadásához is vezethet.
A másik probléma az odaégés, míg egy rozsdamentes edény esetén a beleégett ételt vízzel kiforralhatjuk, egy zománc edény komolyabb leégetése után sajnos maradandó károsodás szenved, az edény gyorsan leég azon a ponton ahol már egyszer leégett. Az előbbi folyamatot eszkalálja, ha vékony lemezből készül az edény ezzel rosszabbul oszlatva el a hőt.
A nehézbombázó a műfajban az öntvényből készült edény.
Ezt megtalálhatjuk a piacon zománcos és zománc nélküli nyers (feketített) kivitelben is. Hatalmas erénye ezeknek az edényeknek a hő elosztó és hőtartó képességük. Rendkívül egyenletes hőelosztást biztosít. A legtöbb esetben ezek az edények sütőben is használhatóak. A zománc bevonat itt tartósabb lehet, mivel általában csak kívül sérül a bevonat, viszont a leégéssel itt is érdemes vigyázni. A legnagyobb probléma mégis a súly melyből minden előnyt is kovácsol. Egy ilyen edényt elmosogatni nem könnyű feladat tetemes súlya miatt. A zománcozatlan verzióknál érdemes még figyelni, hogy kizsírozva tegyük el az edényt (étolaj nem megfelelő) illetve hogy üveglapos tűzhelyen zománc hiányában a nyers öntvény karcokat okozhat.
Visszatérés a gyökerekhez a vaslemez serpenyők használata. Amennyiben vaslemez serpenyő mellett döntünk, el kell fogadjuk, hogy az nem a rohanó mindennapok eszköze, egy ilyen serpenyőt fel kell avatni, zsírral kenni, csak folyó vízzel mosogatni. Egy ilyen serpenyő maga a slow living. Hatalmas előnye azonban hogy semmilyen káros anyag nem oldódik ki belőle, illetve hogy akár generációkon keresztül is használható 1 serpenyő.
Provence-i hangulat rézedényekkel. Rézedényt hivatalos bolti forgalomban ma csak ikerfémből lehet kapni ami azt jelenti, hogy az edény belül rozsdamentes anyag míg kívül réz. A réz előnye hogy kiváló hővezető képességű, hátránya hogy igen drága, tisztítása macerás, mosogató gépben nem mosható.
Ezek tükrében kijelenthetjük, hogy tökéletes edény nincs, azonban a saját szokásainkhoz passzoló edény kiválasztása megkönnyíti a konyhai munkát.
A következő cikkben további apróságokat veszünk szemügyre melyeket érdemes figyelni vásárláskor.